Ahogy várható volt, nem hozott sok lényeges újdonságot a Magyarországról tartott európai parlamenti vita. Hacsak azt nem, hogy EP-képviselő szép számban jelezték, el fognak jönni a budapesti Pride-ra.
22 tagállam szükséges ahhoz, hogy Magyarországnak a jogállamiság betartásával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós kormányok. Eddig 19 ország jelezte erre vonatkozó szándékát – értesült az EUrologus.
Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök feltárása, a mediterrán térségben zajló embercsempészet és emberkereskedelem, a Észak-Oszétiában elkövetett háborús bűnök ügye is a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt van – a háborús bűncselekmények feltárásának teljes rendszerét érintheti, ha Magyarország mellőzi a Benjámin Netanjáhú ellen kiadott elfogató parancsot.
Az Egyesült Államok azon döntése, hogy megvonja a támogatását a Szabad Európa Rádiótól, a médium fennmaradását veszélyezteti, az Európai Uniónak ezért sokkal több támogatást kell biztosítania – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos.
A fideszes politikust és a Patrióták Európáért képviselőcsoportot nagyon aggasztják az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyek, de a sikkasztásért elítélt Marine Le Pen esetét nem sorolják ide.
Az orosz–ukrán háború talán legnagyobb áldozatai az ukrán gyerekek, de ezen túl is nagyon hosszú az oroszok által elkövetett bűncselekmények listája. Az EU külügyi főképviselője szerint rendkívül előrehaladott az orosz háborús bűncselekményeket vizsgáló bíróság felállításának ügye.
Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettsége érvényt szerezni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsának, amelyre vonatkozóan Szijjártó Péter 2023-ban egy dokumentumhoz is jóváhagyását adta. Az Európai Bizottság szerint az ICC működését az egész EU támogatja.
A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor megszavazta, de egy külön nyilatkozatban ellenvéleményüket hangsúlyozták. A probléma az, hogy könnyebb lesz uniós forrásokat megvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól.
29 ország – közöttük Ukrajna – vezetője, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára vett részt azon a párizsi megbeszélésen, ahol az EU- és NATO-tagállamok Ukrajna támogatásáról és egy esetleges szárazföldi fegyverszünet esetén a katonai szerepvállalásról egyeztettek.
Harminc ország vezetői ültek össze Párizsban, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak.
Egyre több és egyre különbözőbb veszélyek fenyegetik az EU-t, erre hivatkozással az Európai Bizottság egy készenléti stratégiával állt elő, amely iránymutatásokat tartalmaz a tagállamok számára.
47 stratégiai projekt támogatását hagyta jóvá az Európai Bizottság, amelyek a kritikus fontosságú nyersanyagok EU-n belüli kitermeléséhez, feldolgozásához kapcsolódnak. Ezen a téren jelenleg az EU nem ritkán száz százalékban harmadik országoktól függ.
Az Európai Parlament legfrissebb felmérése szerint a magyarok ragaszkodnak az EU-hoz, nagy többséggel úgy gondolják, hogy az ország profitál az uniós tagságból és az EU legnagyobb előnyének a sok új munkahelyet tartják.
A Covid-19 világjárvány kellős közepén Európa vezetői meglepték a világot, amikor 2020 nyarán igen nagynak számító gazdaság fellendülési támogatási programot RRF összerakták. Mind a méretét – 750 milliárd eurót terveztek elkölteni 2026 végéig -, mind a finanszírozási módját tekintve újdonságként hatott a közös alap létrehozása. A valóság azonban közbeszólt, és ma a fejlesztések és beruházások megvalósításában élen járó tagállamok is komoly kihívásokkal állnak szemben.
A tagállamok Magyarország nélkül fogadtak el egy 14 pontos állásfoglalást Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson. Megismétlődött az a forgatókönyv, amit két hete a rendkívüli, Ukrajnáról és a közös védelemről szóló találkozón már teszteltek és működött.
Miközben Elon Musk X-posztokban gyalázta a „pénzpazarló” Szabad Európa Rádiót, a belarusz állami televízió is beszállt az amerikai lejárató kampányba: a csatorna börtönbe zárt, rossz fizikai állapotban lévő, legyengített munkatársait elrettentésként mutogatták főműsoridőben.
Eltekintve attól, hogy Magyarország ismét kimaradt az uniós csúcson az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásból, nem történt izgalomra okot adó esemény Brüsszelben. A két naposra tervezett találkozó egy nap alatt véget ért.
Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszerén érkezett a riasztás.
Oroszország akár Magyarországra is fenyegetést jelenthet Orbán Balázs szerint. A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a világ nagy része osztja Magyarország “békepárti álláspontját”, az európai pozíció pedig “elszigetelt és tarthatatlan”.
Az ukrán elnök ugyan nem mondta ki Orbán Viktor nevét, nem említette konkrétan Magyarországot sem, de senki másra nem illik a leírás. Zelenszkij azt is megjegyezte: Európának módot kell találnia arra, hogy megakadályozzon hasonló blokkolást.
